Főhajtás Klauzál Gábor emléke előtt

Idén 21. alkalommal rendezte meg a Klauzál Gábor Társaság a Klauzál-napok Tétényben című programsorozatát április 25-én Budatétényben. A három helyszínen zajló események felidézték Klauzál Gábor, valamint a reformkor és a kiegyezés korának emlékeit.

A középpontban az 1861-ben, a szabadságharc leverése után újra összehívott Országgyűlés 165. évfordulója, valamint az idén 150 éve elhunyt Deák Ferenc államférfi emlékezete állt.

A rendezvény, amelyen Karsay Ferenc polgármester is részt vett, délelőtt kezdődött a Szent Mihály-kápolnánál, ahol Klauzál Gábor 1853-ban házasságot kötött. A résztvevőket Hódi Szabolcs, a civil szervezet elnöke rendhagyó múltidézésre invitálta. A „Sosem volt képek Klauzál Gábor emlékalbumából” című vetítésen litográfiák, festmények és archív fotók elevenítették fel a Klauzál család világát – köztük olyan képek is, amelyek mesterséges intelligencia segítségével készültek el.

A résztvevők ezt követően a Klauzál Gábor utcán átsétáltak a Klauzál-villához, ahol tiszteletadással és koszorúzással folytatódott a megemlékezés. A villa különleges szerepet töltött be a politikus életében: 1850 és 1866 között itt élt családjával, itt nevelte gyermekeit és művelte szőlőbirtokát. A hagyomány szerint a villa kertjében álló „Deák széke” jelentős helyszíne volt az ő és Deák Ferenc kiegyezést előkészítő beszélgetéseinek. Az ünnepségen Lükőné Őrsi Gabriella és Lükő Szabolcs olvastak fel a Klauzál család gyermekeinek költeményeiből. A versek betekintést engedtek a család személyes történeteibe és a szabadságharc utáni veszteségekbe. Felidézték a politikus legidősebb leányának (Emma) visszaemlékezéseit is, aki gyermekként még személyesen találkozott Deák Ferenccel a kistétényi villában. Mint elhangzott, a Klauzál gyermekek közül többen művészi pálya iránt is érdeklődtek, verseik és írásaik pedig ma már helytörténeti értéket képviselnek. A család irodalmi hagyatékát Bartos Mihály helytörténész gyűjtötte össze.

A megemlékezések délután folytatódtak a budatétényi Vojnovich–Huszár-villában. A résztvevők történészi előadásokból ismerhették meg a magyar és dán események kapcsolatát az 1848-as forradalmi Európában, valamint Klauzál Gábor szerepét az 1861-es és 1865-ös Országgyűlések időszakában.

Az egész napos rendezvény kötetlen beszélgetéssel zárult.

Tamás Angéla